• Margitszigeti Szabadtéri Színpad
  • Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Keszthely Nyári Játékok
  • Fertőrákosi Barlangszínház
  • Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
  • Kisvárdai Várszínház
  • Pécsi Nyári Színház
  • Diósgyőri Várszínház
  • Szegedi Szabadtéri Játékok
  • Esztergomi Várszínház
  • Shakespeare Fesztivál Gyula
  • Nyári színházak
  • Zsámbéki Színházi Bázis
  • Szent Margit kolostor-romok
  • Meseszínpad -Margitsziget
  • MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
  • Újszegedi Szabadtéri Színpad
  • Szentendrei Teátrum
  • Kőszegi Várszínház
  • Óbudai Nyár
  • Y.East Fesztivál
Gyulai Várszínház
spacer
Háy János
Én vagyok én
Kísérlet Petőfi Sándor Karaffa című című drámatöredékének befejezésére
A Gyulai Várszínház 15. Felolvasószínháza
spacer
spacer
Képgaléria: Stábfotó
Képgaléria: Előadás
Szereposztás
Sándor, 25-26 éves költő:Lelkes Botond
Júlia, Sándor felesége:Mosolygó Sára
Haver, Sándor barátja, fiatal színész:Gloviczki Bernát
Rendező: Gloviczki Bernát
Társrendező: Lelkes Botond Lőkös Ildikó Mosolygó Sára
Dramaturg: Lőkös Ildikó
Sorozatszerkesztő: Lőkös Ildikó
Bemutató:2023. 07. 19.
Előadás ismertető

A veszprémi Pannon Várszínház és a Pesti Kalligram könyvkiadó Petőfi Sándor Karaffa című drámatöredékének befejezésére meghívásos pályázatot hirdetett a költő  születésének kétszázadik évfordulójára. A hírhedt 17. századi eperjesi hóhér, Karaffa eme drámai kísérlet hőse. A töredék, melynek erősen áthallásos témája az osztrák zsarnokság, 1849-ből való, de csupán az első felvonás két jelenete készült el.

A zsűri által felkért szerzők közt volt Háy János is. Az ő pályaműve a Gyulai Várszínház felolvasószínházának idei eseménye, melynek közreműködői három frissen végzett színész, köztük az a Mosolygó Sára, aki a Petőfi-filmben is Szendrey Júlia életre keltője. 

„A darab számos helyen valós eseményekre utal, de nem felel meg a valós történetnek, márha valaki tudja, mi a valós történet. Hogy mikor játszódik? Nincs eldöntve. Mindenesetre épp forradalom is van, meg szabadságharc. Ha eldöntöttük a kort (amely döntésben az egyik lehetőség Petőfi kora), lehet korhű ruhákban játszani, vagy épp ellenkezőleg, nem korhű ruhákban. Csak olyan rendező rendezheti meg, akinek van gondolata a művészetről, vagy lesz azután, hogy elolvasta a darabot. A szereplőket tilos gúnyosan, netán cinikusan ábrázolni! Ezen túl minden játék belefér.” (Háy János)