- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
Roland: | Jakab Tamás |
Anya (Baloghné): | Mezei Gabriella |
Apa (Balogh Imre): | Dunkler Róbert |
Julika: | Albert Orsolya |
Etelka: | Veres Orsolya |
Tündérke: | Fincziski Andrea |
Feri: | Szűcs-Olcsváry Gellért |
Állomásfőnök: | Barabás Árpád |
Cowboy: | Tóth Árpád |
Szereplő: | Antal József Antal Katalin Faluvégi Erzsébet Bakos Gellért Csog Lehel-Zoltán Demeter Gyöngyi Fábián Gergely Fülöp Csaba Golicza Bernadett Mónika Hajdó Árpád Hajdó Lóránt Orbán Henrietta Mátéfi Ágota Mátéfi Csaba Sipos Réka Szabó Adrienn Szabó Tamás |
ZENEKAR
Hegedű: Román Hunor, Szabó Lóránd, Brácsa: Kedves Botond, Bőgő: Kelemen Molnár János, Csembaló: Strausz Imre István
Rendező: | Györfi Csaba m.v. |
Koreográfus: | Györfi Csaba m.v. |
Díszlettervező: | Márton Erika m.v. |
Jelmeztervező: | Márton Erika m.v. |
Zenei vezető: | Strausz Imre István m.v. |
Karmester: | Strausz Imre István m.v. |
Koreográfusasszisztens: | Tőkés Csaba Zsolt m.v. |
Fénytervező: | Toásó István |
Hang: | Boca Hunor Lehel |
Zenész: | Román Hunor Szabó Lóránd Győző Kedves Botond Kelemen Molnár János Strausz Imre István |
Ügyelő: | Gudor Hunor |
Bemutató: | 2023. 11. 23. |
Pintér Béla Parasztoperájának lényege nagyon is ősi. A sorsot boncolgató archaikus történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi. Egy múltbeli tett a sorsod alakítójává válik. Egy nap, egy esküvő története, mely az emberi lényt szánalmasan vicces és felemelően tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó, komikus és tragikus. Tragikomikus.
„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” (Pintér Béla)