- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
Rendező: | Gianina Cărbunariu |
Díszlettervező: | Irina Moscu |
Jelmeztervező: | Irina Moscu |
Dramaturg: | Boros Kinga |
Fordító: | Boros Kinga |
Zene: | Trabalka Cecília |
Színpadi mozgás: | Dimény Levente |
Videó: | Cristian Niculescu |
Light design: | Cristian Niculescu |
Rap: | Szotyori József |
Súgó: | Tentea Katalin |
Ügyelő: | Vajda Boglárka |
Bemutató: | 2023. 02. 03. |
Hogy mi az a magyaroszaurusz? Egy 1915-ben, a mai Románia területén, Erdélyben felfedezett dinoszauruszfaj, mely feltehetően erőforrások hiányában csak mintegy ötödére fejlődhetett óriás rokonainak.
Felfedezője és névadója a dévai születésű báró, Nopcsa Ferenc (1877-1933) paleontológus, az első magyarországi dinoszauruszlelet tudományos elemzője, geológus, albanológus, az MTA tagja, mindeközben hírszerző, kém és aspiráns az albán királyságra. Személyiségében az elmélyült tudós hajlam, a neurotikus érzékenység, a kutató és a kalandor egyesül. Kalandregénybe illő, de tragikus sorsában szerepet játszik a monarchikus zűrzavar, a kelet-európaiság, a Balkán vonzereje és egy összetett személyiség önmagával való küzdelme. Színházi megformálás után kiáltó életéből a román színházi szakma egyik legjelentősebb női alkotója (író, rendező, színművész) — akinek neve Európában sem ismeretlen —, Gianina Cărbunariu, neves román alkotókkal és a Szigligeti Társulattal összefogva készít előadást.
1899-et írunk.
Nagyváradon színház épül a bécsi Fellner és Helmer tervei alapján.
A Bécsi Geológiai Intézetben Nopcsa Ferenc bemutatja a világnak az erdélyi dinoszauruszokat.
Ez Európa aranykora, a boldog békeidők.
Nopcsa életútja és személyisége azonban épp annyira ellentmondásokkal teli, mint a századforduló. Az elmélyült kutatás és a politikai ambíciók, a világjáró vagányság és a bénító depresszió, az érzékenység és a kegyetlen irónia egyaránt jellemzik. S miközben ő országok közt utazva paleobiológiai tanulmányokat ír, kémjelentéseket küld, és térképeket készít, a nagyhatalmak átrajzolják a világot, amelyet ismert.
Az előadáshoz végzett kutatás során az alkotók az alábbi forrásokra támaszkodtak:
Csaplár-Degovics Krisztián: „Nekünk nincsenek gyarmataink és hódítási szándékaink”. Magyar részvétel a Monarchia gyarmatosítási törekvéseiben a Balkánon (1867–1914)
Robert Elsie (szerk.): Reisen in den Balkan. Die Lebenserinerungen des Franz Baron Nopcsa
Robert Elsie (szerk.): Traveler, Scholar, Political Adventurer. A Transylvanian Baron at the Birth of Independence. The Memoirs of Franz Nopcsa
Főzy István: A Kárpát-medence dinoszauruszai
(ed.) Gyurkovics Györgyi (szerk.): Nopcsa Ferenc A sárkányok magyar királya
Dacian Muntean: Aventurile și călătoriile Baronului Nopcsa
Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa
Ionuț Sociu: Baronul Nopcsa, între Kafka și Indiana Jones. Scena9, 2022/4.
Tasnádi-Kubacska András: Báró Nopcsa Ferenc kalandos élete
Vanessa Vaselka: History Forgot This Rogue Aristocrat Who Discovered Dinosaurs and Died Penniless. Smithsonian Magazine, 2016/7.
az m1 csatorna Múlt-kor műsorának Nopcsa Ferencről szóló adása
DODA: The Life and Adventures of Franz Baron Nopcsa. Dokumentumfilm, 2016. Rendező: Visar Vishka
valamint az Arcanum és az Anno adatbázisokon elérhető korabeli újságcikkek.
Köszönjük Boka Lászlónak, Csaplár-Degovics Krisztiánnak, Ardian Kycykunak, Molnár Attilának, Dacian Munteannak és Ionuț Sociunak a kutatáshoz nyújtott segítségét!
A nagyszabású színházi vállalkozásban a Szentendrei Teátrum a partnerünk.