- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
 |
A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház produkcióját a budapesti Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közreműködésével Vidnyánszky Attila rendezésében mutatják be.
Zelei Miklós az MTI-nek elmondta: a darab kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A történet a II. világháború végén indul és a rendszerváltásig jut el, a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiában lévő Nagyszelmencen és az ukrajnai Kisszelmencen, amelyeket a második világháború végén választottak külön.
 |
| Fotó: theater.hu - Ilovszky Béla |
 |
| Jelenet az előadásból |
|
A szerző az ikerfalu történetét mintegy húsz éve kutatja, írt róla dokumentumregényt és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.
Zelei kiemelte: a színdarab nem a dokumentumregény adaptációja, néhány meglévő motívumot felhasználva új történetet írt az alaphelyzetre. A darab a II. világháború végén egy lakodalommal indul, amelyről a fiút a gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.
Fontos és jelképes dolog, hogy a beregszászi színház a Nemzeti Színházzal Zsámbékon közös produkciót hoz létre Vidnyánszky Attila rendezésében. "A beregszászi társulat Kárpátalján belülről látta, élte meg ezeket a történeteket, ezt a világot, amelyet én csak »kültagként« ismerhettem meg, hiszen nem vagyok kárpátaljai, mindig csak terepmunkára mentem el oda" - fogalmazott.
|
| Fotó: theater.hu - Ilovszky Béla |
 |
| Jelenet az előadásból |
|
A szerző elmondta: A kettézárt falu című dokumentumregénye 2000-es megjelenése óta is folytatódik a történet, jövőre tervezi a kötet harmadik kiadását, ebben az eredeti regény mellett az azóta lejátszódott események is helyet kapnak. Amíg ott határ van, addig ennek a történetnek nem lesz vége, az ott élők újabb és újabb abszurd esetekről számolnak be - mondta, hozzáfűzve, hogy a helyi lakosság bölcs, fekete humorra tett szert a túlélés érdekében, kívülről szemlélik saját világukat.
A darab születéséről az író így nyilatkozott: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban 49 éves korában elhunyt sepsiszentgyörgyi születésű nemzetpolitikus emlékének ajánlja.
Zelei Miklós felidézte: 2011-ben a békéscsabai egyéjszakás drámaíróverseny egyik nyertese volt. Mint mondta, mindig vonzotta a színház, de sose volt elég ideje arra, hogy színdarab megírásába fogjon. A Zoltán újratemetve az első műve, amelyet egy színház műsorra tűz. A zsámbéki bemutató után az előadás beépül majd a Nemzeti Színház 2014/2015-ös repertoárjába.
|
| Fotó: theater.hu - Ilovszky Béla |
 |
| Ivaskovics Viktor, Sőtér István |
|
A szerző szólt arról is, hogy a próbafolyamatot figyelemmel kíséri. A darab főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória, a beregszászi színház művészei láthatók, a díszlet és a jelmez Olekszandr Bilozub munkája.