- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
Két meglehetősen különböző figurát játszol Szabó Magda: Az Őz c. darabjában.
Anya, Encsy Eszter édesanyja, egy igazi művészlélek, csodás zenetanár, aki zongoraleckéket ad, és nem is ezen a földön jár. Nagyon szép, megindító szimbiózisban él Encsy Eszter apukájával. Ebben a nagyon szoros kapcsolatban nem nagyon tudnak figyelni a gyerekükre, furcsa idegen lesz Eszter a családban. Eszter valószínűleg az édesanyjától örökölhette a művészi vénát, hiszen színésznő lesz, és egy nagyon szép és fontos női alak Eszter életében.
A másik szerepem Juli, a mindenes bejárónő, aki Eszter felnőtt életében van jelen. Ő egy kicsit morózus, alázatos női figura, aki egy nagy egyéniség, egy nagy színésznő mellett dolgozik mindenesként. Ő egy egyszerűbb teremtés a háttérben, aki Eszter otthoni életére vigyáz.
Mikor találkoztál ezzel a szép történettel először?
Nagyon régen olvastam a könyvet, most újra olvastam, mert nem emlékeztem mindenre. Csodálatos és megindító történet, valójában egy monológ, de ebben az előadásban megjelennek a megidézett figurák, akikbe mi életet csiholunk. Nagyon megszerettem ezt a kisregényt. Biztos vagyok benne, hogy kedvet kapnak majd a nézők az olvasásához, mert a színpadi adaptáció nem tud mindent megmutatni.
A Rózsavölgyi Szalon újabb ősbemutatója ez a darab, tehát még nem játszották színpadon. Vajon miért?
Azért nem volt eddig színpadon, mert a történet egy nagy női monológ, amit elég nehéz megjeleníteni színpadon. Ügyes dramatizációval, filmszerűen, sok kis jelenettel megtűzdelve mégiscsak akció dússá lehet tenni ezt a monológot. Jelen időbe ugrunk, és ezeket a kis visszaemlékezéseket ábrázoljuk. Kovács Krisztina dramaturg és Őze Áron jó kis elképzelése kellett hozzá, hogy színpadra kerülhessen.
Úgy tűnik, ez a darab telitalálat a Rózsavölgyi Szalon számára.
Abszolút a Rózsavölgyi színpadára való a darab, mert az egész történet egy nagyon intim, belső monológ, ami ilyen közelségben nagyon jól meg tud szólalni. Jót tesz neki ez a fajta színjátszás.