- Mit kell tudnunk a Közért Színházi Társulatról?

A Közért Színházi Társulás egy kísérleti jelleggel született teljesen friss formáció. Célja, hogy ötvözze, a különböző színházi előadói formákat, s mint ahogy neve is tükrözi, akár egy jó közértben, itt is megtalálható minden. Az alkotók a színházi élet különböző területeiről érkezve - Horkay Barnabás idén végzett a Színművészeti egyetem fizikai színház, koreográfus-rendező szakán, Jankó Mátyás a pécsi Bóbita bábszínház hang- és világítástechnikusa, Pestalits Benjamin szabadúszó bábszínész, Szabó Mátyás Péter a szegedi Kövér Béla bábszínház színésze, Csepi Benedek népzenész- szeretnénk tapasztalatainkat egy újszerű színházi forma megteremtésében összegyúrni.

- Milyen alkotói módszerekkel dolgoztok?

A jeleneteink nagy része szabad asszociáció alapján készül. Egy csontvázra kezdünk el dolgozni, melyhez lazán kapcsolódnak a megírt pontok, s a köztes részeket töltjük fel a próbák folyamán, míg kerek egésszé nem válik. Teret adunk a legelrugaszkodottabb elképzeléseinknek is, a groteszk és szürreális ötletek is helyet kapnak, természetesen a jó ízlés határain belül.

- Az Úriemberek kalauza késharchoz elég vad cím. Mit takar?

Mára már eltűntek a klasszikus férfiúi attribútumok, helyette ezeknek egyfajta mások által előrefogalmazott, eladható formáit erőltetjük magunkra. A sok kitalált póz mögött ugyanolyan igényeket találunk. Végső soron 'úriember és 'nem úriember' között elmosódik a határ. Ma már teljesen mást értünk párbaj alatt, mint száz évvel ezelőtt. A patinás formával /szóhasználat, gesztusrendszer, viselkedés kutúra/ szeretnénk egy kis fricskát mutatni a mai jasszoknak és ficsúroknak.

- Hogyan született a darab?

Nincsenek klasszikusan kiosztott szerepek a színpadra állítás folyamán, mindenki azt teszi, abban segít, amihez ért. Magunk építjük a díszletet, írjuk a szövegkönyvet, varrjuk jelmezeinket. Természetesen ebben rengeteg barát, ismerős segítsége is benne van. A felkészülés alatt nem volt ritka, hogy díszletcsiszolás közben tartottunk szövegösszemondó próbát.

- Kiknek ajánlanád az előadást?

Azoknak, akik szeretnének kicsit kiszakadni a klasszikus színházi keretek közül, s tudnak jóízűen nevetni egy kicsit saját magukon. Szeretnénk a mostani kőszínházi nézők voyeur hozzáállását megbontani, s az előadás részesévé, alakítóivá tenni őket. Ez igazi kihívás, hiszen ma Magyarországon ez egyáltalán nem szokás, és a nézők szeretik megőrizni kívülállóságukat. Szeretnénk megmutatni, hogy a színházban a sok rárakódott elképzelés, tévhit mögött egy teljesen emberi, megfogható dolog rejtőzik.

- Ismeritek-e a Zsámbéki Bázist? Miért szerettetek volna itt játszani?

Külön külön, már dolgoztunk lent, de így együtt még soha. A tér, és a bázis jellege, adja magát, hogy egy ilyen jellegű előadást bemutassunk itt. Zsámbék mindig is egy kicsit arról szólt, hogy itt a fiatalok megmutathatják, mit is gondolnak a színházról, milyen az ő színházképük.

- Hol lehet benneteket látni még a nyáron és az évad kezdetétől?

Zsámbékon mutatkozunk be először ebben a felállásban, de pályázunk folyamatosan, s szeretnénk, ha a jövőben minél több helyen láthatnának minket.

(A képen balról jobbra: Pestalits Benjamin, Szabó Mátyás Péter, Horkay Barnabás, Csepi Benedek, Jankó Mátyás)