Magyar Attila – Öcsi (a Tanyaszínház vezetője): Az előadás az Y generációról, a fiatalokról szól. Épp azokról a gyerekekről, akik játsszák is az előadást. Tehát a huszonegyedik századi fiatalok világképét, életfilozófiáját állítjuk színpadra.Puskás Zoltán (a rendező): Ez valójában egy vajdasági valóság-show, ahová ezek a fiatalok bekerülnek. A lehetőségeikhez vagy a nem létező lehetőségeikhez mérten – hiszen nincs munkájuk – úgy döntenek, hogy bejutnak a showba. Ott van a műsorveze-tő – a luciferi vonal –, aki őket beleviszi a játékokba, ő a csapat-kapitány. A játéknak komoly tétje van, amikor emberek halnak meg. (...) A darab mégis egy énekkel, tánccal fűszerezett komé-dia, melyben a helyzetkomikumokat kijátszva, a fiatalok ügyessé-gének köszönhetően és az itteni figurákat bemutatva egy görbe tükröt mutat nekünk, embereknek, és nemcsak a vajdaságiaknak.

Kórus:
bambulunk a semmi szélén, új imáktól ég a szánk
itt a sár, de ott a tenger, intve hozzánk, várva ránk
azt ígérted, jaj, muter, hogy szebb világ lesz holnap itt
megdarál és felzabál a vajdasági vágóhíd