- Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- Városmajori Szabadtéri Színpad
- Keszthely Nyári Játékok
- Fertőrákosi Barlangszínház
- Zalai Nyári Színházak - Egervári Várszínház
- Gyulai Várszínház
- Kisvárdai Várszínház
- Pécsi Nyári Színház
- Diósgyőri Várszínház
- Szegedi Szabadtéri Játékok
- Esztergomi Várszínház
- Shakespeare Fesztivál Gyula
- Nyári színházak
- Zsámbéki Színházi Bázis
- Szent Margit kolostor-romok
- Meseszínpad -Margitsziget
- MűvészetMalom - Szentendrei Teátrum
- Újszegedi Szabadtéri Színpad
- Szentendrei Teátrum
- Kőszegi Várszínház
- Óbudai Nyár
- Y.East Fesztivál
![]() |
![]() |
![]() |
Henri De Lagardére lovag: | Mészáros Árpád Zsolt |
A púpos: | Mészáros Árpád Zsolt |
Philippe De Gonzague, Mantova hercege: | Csengeri Attila |
Aurore De Nevers, Nevers lánya: | Kuczmann Ágnes |
Philippe de Nevers, Lorainne hercege: | Szemenyei János |
Blanche de Nevers, Nevers özvegye, Gonzague neje: | Tóth Dorottya |
Philippe de Orleans, Franciaország régense: | P. Petőcz András Kósa Zsolt |
Cocardasse, vívómester: | Berecz György |
Passepoil, vívómester: | Krncan Milán |
Chaverney márki, Gonzague unokaöccse: | Sándor Dávid Ladiszlaidesz Péter |
FlorDona Cruz, örömlány: | Enyingi Zsófia |
Peyrolles úr, Gonzague intézője: | Mészáros Tamás |
Martha, Blanche de Caylus szolgálója: | Bányóczky Nóra |
Yvette, örömlány: | Csizmadia Edina |
Kis Aurore: | Vizeli Ágnes |
Szereplő: | Szarvas Balázs Vank Richárd Töpler Tamás Kassay Miklós Ráduly Krisztián Szabó Ákos Csengeri Zsanna Csizmadia Edina Kárai Boriska Kelemen Márta Orbán Zsófia |
Rendező: | Vizeli Csaba |
Színpadkép: | Siklósi József |
Jelmeztervező: | Balai Zsuzsanna Vizeli Anita |
Koreográfus: | Bakó Gábor |
Színpadi mozgás: | Gyöngyösi Tamás |
Vivás: | Gyöngyösi Tamás |
Világítás: | Zalka Norbert |
Visual: | Kecskeméti Attila |
Hang: | Bertalanits Zoltán |
Ügyelő: | Kormányosi Miklós |
Bemutató: | 2025. 07. 18. |
Paul Féval számos filmfeldolgozást megélt műve alapján készült kalandos, romantikus műben Lagardére lovag és a Nevers vágás története hosszú idő után végre a musicalszínpadot is meghódítja. A zenés adaptációban élni akarás és gyilkosság, szerelem és gyűlölet, barátság és ármány, a jó és a gonosz vetélkednek egymással, hogy végül a jó elnyerje jutalmát és a gonosz meglakoljon.
Philippe Gonzague bérgyilkosokkal megöleti Philippe Nevers herceget, Franciaország harmadik leggazdagabb nemes urát, hogy elvehesse annak özvegyét, a szép Blanche de Caylust, valamint rátehesse kezét Nevers hatalmas vagyonára. A merénylet és a házasság is sikerül, de Nevers lánya, a kis Aurore megmenekül, hála Lagardére lovagnak. 17 évvel később a lány visszatér, amellyel újabb bonyodalmak veszik kezdetét. A darab a nézők elé tárja a XVII-XVIII. század Franciaországát egy kalandos szerelmi történetben, melyet számos fülbemászó dallam tesz még színesebbé.