Különleges asszonyi sors bontakozik ki a színpadon. A cselekmény a történelmi Magyarország múlt századfordulós változásai közepette zajlik, az erdélyi havasok zord és egy alföldi kikötő nyüzsgő világában. Hogyan válik a kis erdészlány dúsgazdag fakereskedővé, szerelmet, csalódást, tragédiát és sikereket átélve?

Báró Kemény János, az Erdélyi Helikon irodalmi mozgalom atyja maga is író volt. Egyik fő műve a Víziboszorkány című regény. Történetének valóságalapja van. A regényben Jolka nevet viselő, „víziboszorkány” figuráját a Maros mentén élő Csukáth Karolina Éltető Józsefné alakja ihlette. Ez az asszony volt a Kárpát-medencei tutajozás többszáz éves történetében az egyetlen „tutajos fehérnép”, aki férfiakat megszégyenítő fizikai és lelki erővel küzdötte fel magát a csúcsra, a havasi favágók és tutajosok kemény világában csakúgy, mint a nemzetközi fakereskedelem szövevényes üzleti életében. A cselekmény természetesen sok fikciós elemmel, izgalommal, romantikával fűszerezett, és ugyanakkor a természet végtelen szeretetéről tesz tanúbizonyságot.
Egy erős, okos asszony sok kihívással, szerelemmel, tragédiával és bámulatos üzleti sikerekkel tűzdelt életpályája bontakozik ki, s ezáltal egy nem mindennapi karakter fejlődési ívét követhetjük nyomon. Mindeközben megelevenedik a Havas a maga tiszta szépségében, és megismerjük az ott élő, különböző nemzetiségű emberek nehéz életkörülményeit és sorsszerű egymásrautaltságát. Felvillannak a nemzetközi tutajoskikötő figurái is, a magyar, román, görög, bizánci és mindenféle náció üzletemberei, és betekintést nyerünk a megállíthatatlanul kapitalizálódó Monarchia – és benne Erdély – változó világába.